Eur�pa m�r r�gen lesz�molt a n�ci, fasiszta eszm�kkel, szinte minden hivatalos f�rum�n hitet tett az elhurcoltak eml�k�nek meg�rz�se mellett. Frekvent�lt helyet kapott programj�ban az �ldozatok k�rp�tl�s�nak k�rd�se. A k�t vil�gh�bor� k�z�tti fasiszta diktat�ra sz�les k�r� bemutat�sa kiemelt szerepet kapott az iskolai oktat�sban �s a t�megkommunik�ci�ban.

A zsid� holokauszt a mindennapi k�zbesz�d r�sz�v� v�lt, az eur�pai orsz�gok szinte versenyeznek egym�ssal abban, hogy ki hoz l�tre t�bb m�zeumot, ki�ll�t�termet eml�k�re. Filmek, sz�ndarabok, k�nyvek sz�zai foglalkoznak a zsid�k szenved�s�vel, �s �t�lik el hat�rozottan �s egy�rtelm�en a n�met vil�guralmi t�rekv�seket.

A II. vil�gh�bor� befejez�se ut�n Eur�p�ban �les hat�rvonal h�z�dott a nyugati er�k �s a szovjetek �ltal megsz�llt ter�leteken. M�g az el�bbiekben begyorsulhatott a gazdas�gi-t�rsadalmi fejl�d�s, az ut�bbiakban a v�res v�r�s szuronyok �rny�k�ban tot�lis embergyilkos kommunista diktat�r�k j�ttek l�tre. Az ezekben az orsz�gokban bek�vetkezett fordulat ut�n indult meg az a folyamat, amelyben az eur�pai k�z�ss�g szinte minden kor�bban v�r�s megsz�ll�s alatt l�v� orsz�got a saj�t t�bor�ban szeretne l�tni, �s ez az eur�pai rendez�si elv a k�l�nb�z� n�pszavaz�sok t�kr�ben �gy l�tszik, az adott orsz�gok �llampolg�rai t�bbs�g�nek is a k�r�se.

A kelet-eur�pai rendszerv�ltoz�sok v�ghezvitel�ben, lebonyol�t�s�ban �len j�r� Magyarorsz�g mellett a 80-as �vek v�g�n, a 90-es �vek elej�n sz�mos elnyom�sban s�nyl�d� orsz�g pr�b�lta levetni a kommunista rabig�t, �s m�ra ez az �reg kontinensen be is k�vetkezett. �ppen itt volt az ideje teh�t, hogy Eur�pa v�gleg lesz�moljon a m�lt azon k�ros, embertelen �s v�res �r�ks�g�vel, amit a kommunista diktat�r�knak k�sz�nhet.

Joran Lindblad sv�d k�pvisel� asszony beny�jtott egy hat�rozattervezetet az Eur�pa Tan�cshoz (ET), amelyet janu�r 24-�n t�rgyaltak meg. Az ET parlamenti k�zgy�l�se t�bb�r�s vit�ban felem�s d�nt�st hozott a kommunista rezsimek b�neit illet�en. A cselekm�nyeket el�t�lt�k, de elvetett�k a konkr�t teend�kr�l sz�l� r�szt. �gy az eur�pai orsz�gokban nem lesz eml�knapja a totalit�rius diktat�r�k �ldozatainak �s az ET szerint az sem sz�ks�ges, hogy m�zeumok, ki�ll�t�termek eml�keztessenek az embertelen k�zelm�ltra.

A magyar deleg�ci� vezet�je, Szab� Zolt�n MSZP-s k�pvisel� m�r kor�bban azt nyilatkozta, hogy a hat�rozati javaslatot vissza kellene utalni a bizotts�gokhoz. A t�virati iroda jelent�se szerint Szab� �gy v�lte, hogy tele van ostobas�gokkal, t�ved�sekkel. Szerinte egyszer�en nem igaz, hogy a Szovjetuni� ter�let�n k�v�l a kelet-k�z�p-eur�pai orsz�gokban t�bb mint egymilli� �ldozatot k�vetelt volna a kommunizmus.

Az erzs�betv�rosi c�merbe men�r�t er�ltet� Szab�nak teh�t egyszer� j�t�k a sz�mokkal a kommunista diktat�ra. Pedig el�g, ha csak haz�nkat n�zz�k. Mintha nem v�geztek volna ki itt ezreket koncepci�s perekben, mintha nem k�nyszer�tettek volna sz�zezreket munkat�bornak �lc�zott megsemmis�t� l�gerekbe, mintha nem lett volna Recsk, �VO, f�ldalatti k�nz�kamr�k. Mintha nem menek�ltek volna a kifoszt�s, megal�z�s, megbecstelen�t�s miatt hal�lba t�zezrek, mintha nem pusztult volna el a ver�sek, k�nz�sok, kitelep�t�sek hat�s�ra bek�vetkezett �ltal�nos eg�szs�gk�rosod�sban nagyv�rosnyi ember, mintha nem l�tt�k volna le az osztr�k-magyar hat�ron az �gymond disszid�l�kat. Szab� elvt�rsat ez nem �rdekli, ezzel nem foglalkozik.

Felmer�l a k�rd�s: vajon mit tenne akkor, ha valaki azt mondan�, hogy nem hatsz�zezer, csak �tsz�zkilencvenkilenc?

Szab� mellett p�rtt�rsa, a pasar�ti k�dergyerek, kor�bban a balatonbogl�ri Teleki-szobor avat�s�n p�poskod� Hegyi Gyula bizonyos szempontb�l m�g enn�l is tov�bb ment. �gy l�tszik, n�la is nyomon k�vethet� az a kevert identit�studat, ami a Magyar Szocialista Munk�sp�rtb�l kifejl�d�tt MSZP-hez val� tartoz�sb�l �s az �gymond szoci�ldemokrata elk�telezetts�g k�z�tti ellent�tb�l fakad. B�ntudat, vagy er�teljes magyar�zkod�s - ez a kett�ss�g meghat�roz�ja. K�zlem�ny�ben ugyanis azt tudatta: sajn�latos, hogy az ET a kommunizmus el�t�l�s�vel foglalkozik, a b�n�ket ugyanis term�szetesen minden tisztess�ges ember el�t�li, de a mai kommunista k�pvisel�k �pp oly kev�ss� felel�sek Szt�lin r�mtettei�rt, mint a "nemzeti oldal" eur�pai parlamenti k�pvisel�i Hitler, Franco, vagy Sz�lasi b�nei�rt.

Az alapszakm�j�t tekintve �p�t�m�rn�k Hegyi vagy amn�zi�ban szenved, vagy hi�nyzott a t�rt�nelem�r�kr�l, hogy csup�n a szovjet kommunista dikt�tor r�mtetteit eml�ti meg a kommunista csapatb�l. Felejti R�kosit �s band�j�t, K�d�rt �s kiszolg�l�it, de konkr�t n�met, olasz �s magyar szem�lyeket is megnevez egy, a kommunista diktat�r�n�l j�val r�videbb ideig tart� korszak f�b�n�seik�nt. N�lunk meg a b�r�nyok �s az �ldozatok is csak hallgatnak.