Lasan nyolcvanhat esztendeje, 1920. j�nius 4-�n a Versailles melletti Nagy Trianon palot�ban Ben�rd �goston munka�gyi �s n�pj�l�ti miniszter, valamint Drasche-L�z�r Alfr�d rendk�v�li k�vet �s meghatalmazott miniszter (a magyar korm�ny megb�zottaik�nt) al��rt�k a Magyarorsz�g �s a Sz�vets�ges �s T�rsult Hatalmak (a Brit Birodalom, Franciaorsz�g, Olaszorsz�g, az Egyes�lt �llamok, Jap�n, K�na, valamint t�bb kisebb �llam, �gy G�r�gorsz�g, Portug�lia, Panama, Nicaragua, tov�bb� a szomsz�dos �llamok: Rom�nia, Csehszlov�kia �s a Szerb-Horv�th-Szlov�n Kir�lys�g) k�z�tt megk�t�tt b�keszerz�d�st, amely Trianoni Szerz�d�s n�ven vonult be a hist�ri�ba, �s v�lt a huszadik sz�zadi magyar t�rt�nelem tal�n legv�gzetesebb esem�ny�v�. A b�keszerz�d�s lez�rta a magyar t�rt�nelem ezeresztend�s folyamat�t, �s mindenk�ppen lez�rta azt a t�bb mint k�tsz�z esztend�s folyamatot, amely a t�r�k uralom felsz�mol�sa, a h�rom r�szre szak�tott orsz�g �llami egys�g�nek helyre�ll�t�sa �ta eltelt. Ebben a k�t �vsz�zadra kiterjed� korszakban Magyarorsz�g nem volt teljes m�rt�kben a maga ura, minthogy a t�bb t�rt�nelmi �llamter�letet mag�ban foglal� Habsburg Birodalom egyik r�sz�t alkotta, mindazon�ltal elismert tagja volt az eur�pai nemzetek k�z�ss�g�nek, �s eg�szen a vil�gh�bor� kit�r�s�ig egyszerre �lvezhette a birodalom nagyhatalmi �ll�s�b�l ered� el�ny�ket, mindenekel�tt a birodalom keretei k�z�tt l�trej�tt "k�z�s piac" el�nyeit �s a bels� f�ggetlens�get, amely a nemzeti �llam ki�p�t�s�nek mindink�bb fokoz�d� lehet�s�g�vel j�rt egy�tt. K�ts�gtelen, hogy a magyar �llam akkori vezet�i nem haszn�lt�k ki ezeket a lehet�s�geket, �s nem alak�tottak ki olyan nemzeti strat�gi�t, amely alkalmas lett volna arra, hogy t�rt�nelmi �s vil�gpolitikai v�ls�gok (p�ld�ul egy vesztes h�bor�) eset�re meg lehessen �rizni a t�rt�nelmi �llamter�letet. A magyar politikai vezet� csoportoknak az 1867-es kiegyez�st�l a vil�gh�bor� v�g�ig a t�rt�nelem �ppen �tven esztend�t adott arra, hogy konszolid�lj�k a dualista �llamszerkezetben adott el�ny�ket. Kedvetlen�l kell meg�llap�tanunk, hogy nem �ltek ezzel a lehet�s�ggel: egyr�szt konzerv�lt�k azt a korszer�tlen t�rsadalmi �s hatalmi berendezked�st, amely sem szoci�lis, sem politikai tekintetben nem felelt meg az eur�pai (a nyugati) norm�knak (nem felelt meg a Monarchi�ban a Lajt�n-t�lon: az osztr�k �r�k�s tartom�nyokban, illetve Csehorsz�gban kialakult norm�knak sem), m�sr�szt k�ptelenek voltak arra, hogy valamilyen v�laszt adjanak azokra a k�rd�sekre, amelyek az orsz�g vegyes etnikai �sszet�tel�b�l ad�dtak. Az els� kih�v�s k�vetkezetes szoci�lis �s politikai reformokat k�vetelt volna, �gy a nagybirtokos rendszer valamilyen reformj�t, a paraszti �s munk�sr�tegek bevon�s�t az �llam ir�ny�t�s�ba, teh�t a v�laszt�jog kiterjeszt�s�t k�vetelte volna meg, a m�sodik pedig a helyi auton�mi�k rendszer�nek fokozatos ki�p�t�s�t, egy "keleti Sv�jc" t�pus� �llamszerkezet l�trehoz�s�t, az orsz�g (Horv�torsz�g n�lk�li) lakoss�g�nak 46%-�t kitev� nem-magyar (nemzetis�gi) n�pess�g szolidarit�s�nak megnyer�se �s egy "magyarorsz�gi (hungarus) patriotizmus" �rz�s�nek kialak�t�sa v�gett. Ez k�l�nben nem puszt�n a baloldali �rtelmis�g (a Huszadik Sz�zad k�r�l gy�lekez� "polg�ri radik�lisok") javaslata volt, megfelelt volna a r�gi Magyarorsz�g politikai hagyom�nyainak is, amely a vajdas�gok �s b�ns�gok rendszer�vel hasznosan tudta artikul�lni a region�lis �rdekeket. Az els� vil�gh�bor�s hadba l�p�s, mik�nt ezt m�r akkor (1914-ben) az orsz�g legvil�gosabban l�t� elm�i - mindenekel�tt Ady Endre �s Babits Mih�ly - l�tt�k, a legkev�sb� sem felelt meg a magyars�g t�rt�nelmi �rdekeinek. Val�j�ban a n�met birodalom, illetve a b�csi udvar (k�l�n�sen a meggyilkolt, egy�bk�nt magyargy�l�l� tr�n�r�k�s, Ferenc Ferdin�nd) k�r�l gy�lekez� katonai vezet�k er�szakoss�ga hajszolta bele Tisza Istv�n minisztereln�k�t a h�bor� gondolat�nak elfogad�s�ba. (Katonai vezet�ivel mindig k�l�n�s "szerencs�je" volt Magyarorsz�gnak, 1941-ben is a t�bornokok - mindenekel�tt Werth Henrik vez�rkari f�n�k - vett�k r� a vil�gpolitikai �sszef�gg�seket egy�ltal�n nem ismer�, ingadoz� korm�nyz�t a had�zenetek enged�lyez�s�re. M�shol a t�bornokoknak az a dolguk, hogy felm�rj�k egy hadba l�p�s v�rhat� k�vetkezm�nyeit, n�lunk ennek felel�ss�ge sem 1914-ben, sem 1941-ben nem �rv�nyes�lt.) Magyarorsz�g �s �ltal�ban a Monarchia 1914-ben sem katonailag, sem gazdas�gilag, sem politikailag nem volt felk�sz�lve egy t�bbfrontos h�bor�ra, az osztr�k-magyar hadsereg hoszsz� id�n kereszt�l a l�nyegesen gyeng�bb Szerbi�t sem volt k�pes t�rdre k�nyszer�teni, �s az 1916-ban hitszeg� m�don Erd�lyre t�mad� Rom�ni�t is csak n�met seg�ts�ggel tudta legy�zni. A Monarchia vezet�se igen sok strat�giai hib�t k�vetett el, p�ld�ul k�ptelen volt arra, hogy a kor�bban sz�vets�ges Olaszorsz�g eset�ben legal�bb a semleges st�tus meg�rz�s�t el�rje, holott az olaszokkal Trieszt �s Trentino �tenged�se fej�ben kompromisszumot lehetett volna k�tni, ott szinte teljesen olasz lakoss�g �lt, �s az olaszok �ltal k�vetelt ter�let l�nyegesen kisebb volt ann�l, mint amelyr�l Ausztri�nak v�g�l le kellett mondania. A magyar n�p sohasem t�pl�lt ellens�ges �rzelmeket az olaszokkal szemben, akik nem sokkal kor�bban m�g bar�ti nemzetnek sz�m�tottak, m�r csak a Torin�ban mened�ket kapott Kossuth �s a Garibaldi mellett k�zd� magyarok miatt is. A Monarchia hadserege k�l�nben egyed�l az olasz fronton szenvedett veres�get: Szerbia �s Rom�nia legy�z�tt �llam volt, Oroszorsz�g pedig kiv�lt a h�bor�b�l a bolsevista hatalom�tv�tel �s a polg�rh�bor� k�vetkezt�ben. Ha a magyar csapatok nem v�reznek el az Isonzo �s a Piave mellett, nagyr�szt �ps�gben maradt volna az orsz�g v�delm�re felhaszn�lhat� katonai er�. A francia �s az angol korm�ny nem lett volna hajland� nagy v�r�ldozatot hozni az�rt, hogy Rom�nia �s az �j csehszlov�k �llam magyarok �ltal lakott nagyobb ter�letekre is kiterjessze uralm�t. Ugyancsak s�lyos strat�giai hiba volt az, hogy IV. K�roly kir�ly 1917-es k�l�nb�ke-k�s�rletei v�g�l kudarcot vallhattak. Ez a kudarc nem egyed�l a n�met sz�vets�ges er�szakos k�zbeavatkoz�s�nak a k�vetkezm�nye volt, a Monarchia katonai �s politikai vezet�s�nek nagy r�sze is �rtetlen�l �s ellens�gesen fogadta az ifj� kir�ly j� sz�nd�k� - �s mindenk�ppen strat�giai el�rel�t�sr�l tan�skod� - kezdem�nyez�s�t; a k�l�nb�ke-k�s�rlet egyetlen k�vetkezm�nye �gy az uralkod� tekint�ly�nek megrend�l�se lett. (M�rpedig erre a tekint�lyre er�sen sz�ks�g lett volna a h�bor� v�gezt�vel!) IV. K�roly pr�b�lkoz�sa idej�n a Monarchia - �s term�szetesen Magyarorsz�g - feldarabol�sa m�g egy�ltal�n nem tartozott az antanthatalmak h�bor�s c�ljai k�z�, ellenkez�leg, mind az angol, mind az amerikai korm�nyzat a dunai nagyhatalom fenntart�sa mellett nyilatkozott: London hagyom�nyosan az eur�pai egyens�ly n�lk�l�zhetetlen t�nyez�j�nek tekintette a kett�s monarchi�t, Washington pedig (helyesen) meg volt gy�z�dve arr�l, hogy egy k�z�p-eur�pai feder�ci� (ugyanis ez felelt volna meg Wilson eln�k elk�pzel�seinek) hitelesebben tarthatja fenn a t�rs�g bels� b�k�j�t, mint az egym�ssal verseng�, mindig kisebbs�gi s�relmeket hangoztat�, mindig irredentizmusra hajlamos, k�vetkez�sk�pp politikai frusztr�ci�kt�l gy�t�rt kis�llamok szervetlen konglomer�tuma. A t�rt�nelem azt�n messzemen�en igazolta az angol �s amerikai fenntart�sokat, nagy k�r, hogy sem London, sem Washington nem tartott ki mellett�k; ha akkor megfontoltabban ragaszkodnak eredeti strat�giai meggy�z�d�s�kh�z, tal�n eg�szen m�s ir�nyt vett volna a k�z�p-eur�pai, mi t�bb, az eur�pai t�rt�nelem. A vil�gh�bor� v�gezt�vel a kor�bbi vil�gpolitikai megfontol�sok �s a magyar politikai m�helyekben kidolgozott konszolid�ci�s tervezetek mindenesetre elvesz�tett�k jelent�s�g�ket. Ismeretes, hogy a p�rizsi b�kekonferenci�n az Egyes�lt �llamok (j�llehet hathat�s katonai �s gazdas�gi t�mogat�sa n�lk�l az antant esetleg alulmaradt volna a h�bor�s k�zdelemben) al�rendelt szerepet j�tszott, �s alig vett r�szt a konferencia d�nt�seinek kidolgoz�s�ban, s�t az amerikai b�kek�ld�tts�g kedvetlen�l visszat�rt Washingtonba, �s nem �rta al� a trianoni okm�nyokat. Az angol korm�ny t�bb alkalommal kifejezte el�gedetlens�g�t a kialak�tand� b�kerendszerrel szemben, Olaszorsz�g m�g ink�bb el�gedetlen volt, minthogy - az eredeti �g�retekkel ellent�tben - Dalm�ci�r�l az �j d�lszl�v �llam jav�ra le kellett mondania. �gy a b�kerendszer nagyr�szt a francia politikai akaratot �rv�nyes�tette, ez pedig az 1871 �ta titokban �polt n�metellenes rev�nsv�gyhoz igazodott, a k�z�p-eur�pai r�gi� tekintet�ben pedig al�rendelte mag�t a Monarchia �s a t�rt�nelmi Magyarorsz�g romjain l�trej�v� kis�llamok: Csehszlov�kia, Rom�nia �s a Szerb-Horv�th-Szlov�n Kir�lys�g rendk�v�l ambici�zus, semmif�le m�rt�kletess�get nem ismer� �llam�p�t� �s ter�letszerz� �rdekeinek. Ha a h�bor� - minthogy kier�szakol�s�ban a cs�sz�ri N�metorsz�g j�tszotta a f�szerepet - "n�met" volt, a b�ke "francia" lett, �s a francia b�kecsin�l�k messze elmaradtak att�l a m�rt�kletess�gt�l �s j�zans�gt�l, amelyet (nagyr�szt az osztr�k Metternich hat�s�ra) a nap�leoni h�bor�kat lez�r� b�csi b�kekonferencia tan�s�tott akkor, mid�n a restaur�lt francia kir�lys�g hat�rait meg�llap�totta, �s p�ld�ul Elz�szt �s Lotaringi�t nem juttatta vissza n�met fennhat�s�g al�. A b�kefelt�telek megfogalmaz�sa tekintet�ben a francia politika feladta a maga kor�bbi m�lt�nyoss�g�t �s j�zans�g�t is, abban a hiszemben, hogy az ut�d�llamok majd jobban f�ken tarthatj�k a n�met �s az orosz terjeszked�si politik�t (akkor, k�zelebbr�l: a bolsevizmus fenyeget�s�t), mint egy kompromisszumokra �p�l� k�z�p-eur�pai �llamsz�vets�g. Mindebben, mik�nt az m�ra j�l tudhat�, P�rizs er�sen csalatkozott, �s a francia politikai vezet�s nem egy kiv�l� k�pvisel�je - legut�bb Mitterrand eln�k �s Balladur egykori minisztereln�k - volt k�nytelen elismerni, hogy a trianoni rendez�s, mik�zben s�lyos igazs�gtalans�gokat okozott, nem �rte el a k�v�nt eredm�nyeket. A b�keszerz�d�s, amelyet k�t jelent�ktelen (�s a k�z�letb�l csakhamar elt�n�) magyar politikus �rt al�, v�g�l is a vil�gt�rt�nelem egyik legink�bb k�m�letlen �llamk�zi szerz�d�se lett, amely Magyarorsz�got teljes m�rt�kben r�gi �s �j szomsz�dai zs�km�nyszerz� t�rekv�seinek szolg�ltatta ki. A t�rt�nelmi magyar �llam (�s ennek jogi fikci�ja a sz�z�tven esztendeig tart� t�r�k h�dolts�g idej�n is fennmaradt) Horv�torsz�g n�lk�l (amely nem volt a magyar �llam r�sze, csup�n Szent Istv�n koron�j�nak egyik orsz�ga: Magyarorsz�g "t�rsorsz�ga") 283 ezer n�gyzetkilom�ternyi ter�letet birtokolt, ebb�l a csonka orsz�g birtok�ban 93 ezer n�gyzetkilom�ter maradt, a 18,2 milli�s lakoss�g 7,6 milli�ra cs�kkent: az orsz�gter�letnek �gy csup�n 30%-a, a lakoss�gnak csup�n 42%-a maradt magyar szuverenit�s alatt. Rom�nia 102 ezer n�gyzetkilom�ternyi ter�letet kapott (ez t�bb volt, mint a Magyarorsz�gnak meghagyott ter�let), 5,2 milli� lakossal, akik k�z�l az 1910-es utols� osztr�k-magyar n�psz�ml�l�s szerint 1,66 milli� (az 1918-as becsl�sek szerint 1,8 milli�) volt a magyar. Csehszlov�kia 63 ezer n�gyzetkilom�terhez jutott, 3,5 milli� lakossal, k�z�tt�k 1,1 milli� magyarral, Jugoszl�via (Horv�torsz�got nem sz�m�tva) 21 ezer n�gyzetkilom�tert kapott, 1,6 milli� lakossal, k�z�tt�k 461 ezer magyarral, Ausztria 4 ezer n�gyzetkilom�tert, 292 ezer lakossal, k�z�tt�k 26 ezer magyarral, ezenk�v�l Lengyelorsz�g is kapott k�t kisebb ter�letet a T�tra k�rny�k�n, Olaszorsz�g pedig Fium�t szerezte meg, erre egy�bk�nt a d�lszl�v �llam is ig�nyt tartott, holott a kik�t�v�ros lakoss�g�nak t�bbs�ge olasz volt. Csaknem h�rom �s f�l milli� magyar: a magyars�g l�leksz�m�nak egyharmada ker�lt idegen �s vele szemben ellens�ges �rz�letet t�pl�l� �s �ltal�ban a magyar nemzeti identit�s elfojt�s�ra t�rekv� korm�nyzatok uralma al�. Emellett a r�gi Magyarorsz�g t�rsadalm�ban �s k�z�let�ben �ltal�ban j�l elhelyezked� n�meteket (sz�szokat, sv�bokat, cipszereket) is mer�ben �j �llami keretekbe k�nyszer�tett�k a b�keszerz�d�s rendelkez�sei, az � sz�muk is meghaladta az egymilli�t. Ilyen m�don a r�gi Magyarorsz�gt�l az ut�d�llamokhoz ker�lt t�z �s f�l milli� f�b�l nagyj�b�l n�gy �s f�l milli�, vagyis az elcsatolt lakoss�g negyvenh�rom sz�zal�ka etnikai �s kultur�lis �rtelemben idegen elemk�nt ker�lt az �jonnan l�trehozott nemzet�llamokba. Ha meggondoljuk, hogy a t�rt�nelmi Magyarorsz�g lakoss�g�nak (Horv�torsz�g n�lk�l) �tvenn�gy sz�zal�ka volt magyar, �s csak negyvenhat sz�zal�ka nem-magyar, meg kell �llap�tanunk, hogy a trianoni rendez�s nem vitte k�zelebb a t�rs�get ahhoz az igazs�gos megold�shoz, amelyet hosszabb t�von a magyar k�zv�lem�ny is elfogadhatott volna, �s - mint ak�r a k�t vil�gh�bor� k�z�tti id�szakban, ak�r az ut�bbi t�z �vben kider�lt - nem tudott �rdemleges eredm�nyeket felmutatni a t�rs�g konszolid�ci�j�ban sem: a h�rom "trianoni" �llam (Csehszlov�kia, Jugoszl�via �s Rom�nia) k�z�l kett� a kommunista rendszer buk�sa ut�n sz�t is esett. A r�gi Magyarorsz�g ter�let- �s n�pess�gvesztes�g�re nem tal�lunk p�ld�t az utols� k�tsz�z esztend� eur�pai t�rt�net�ben, mindehhez k�pest j�val kisebb az a vesztes�g, amelyet p�ld�ul a h�bor� miatt els�sorban felel�snek tartott N�metorsz�gnak el kellett szenvednie.

A ter�leti hat�rozatok megalapoz�sa

Minden b�kerendszernek van valamif�le "ideol�giai" �s "jogi" megalapoz�sa, a nap�leoni h�bor�kat lez�r� 1815-�s rendez�s p�ld�ul a jogfolytonoss�g �s a legitimit�s elveire t�maszkodott, Franciaorsz�gnak ilyen m�don siker�lt meg�riznie azt a ter�letet, amelyet az 1789-es forradalom, a forradalmi �s a nap�leoni h�bor�k el�tt (a Bourbonok kir�lys�ga idej�n) birtokolt. Az els� vil�gh�bor�t lez�r� b�kerendez�s is term�szetesen kapott jogi megalapoz�st, azonban nagy t�ved�s azt gondolni, hogy ennek egyetlen krit�riuma "a n�pek �nrendelkez�si joga" volt, noha mind a rom�n, mind a csehszlov�k, mind a d�lszl�v politika sz�ntelen�l erre a jogelvre hivatkozott. Az a trianoni �t�let, amely a t�rt�nelmi magyar ter�let hetven sz�zal�k�t �s a magyar n�pess�g egyharmad�t a szomsz�dos �llamok fennhat�s�ga al� helyezte, tulajdonk�ppen h�rom �rvel�si rendszerre t�maszkodott. 1. Az etnogr�fiai elv a n�pess�g etnikai �sszet�tel�t vette kiindul�snak; ezt sohasem alkalmazt�k Magyarorsz�g jav�ra, �s �gy Csehszlov�kia, Rom�nia �s Jugoszl�via vonatkoz�s�ban egyar�nt igen nagy magyar t�mb�k ker�ltek idegen fennhat�s�g al�, k�zvetlen�l a trianoni hat�r ment�n: �gy a Partiumban, K�rp�talj�n, a Felvid�ken �s a Vajdas�g Tisza menti ter�letein. 2. A t�rt�nelmi elv, amely a ter�letek kor�bbi �llamjogi hovatartoz�s�t vette figyelembe; Magyarorsz�g ennek az elvnek az alapj�n semmif�le k�nny�t�st sem kapott (holott p�ld�ul 3,5 milli� n�metet csatoltak Csehszlov�ki�hoz, arra hivatkozva, hogy lak�ter�let�k a t�rt�nelmi cseh kir�lys�ghoz tartozik). 3. V�g�l a gazdas�gi, k�zleked�si �s strat�giai elv; ezt ugyancsak mindig k�vetkezetesen alkalmazt�k Magyarorsz�ggal szemben, p�ld�ul a Dun�t�l �szakra fekv� magyar ter�letek elcsatol�sakor, ebben az esetben csehszlov�k gazdas�gi �rdekekre hivatkoztak, vagy az Arad-Nagyv�rad-Szatm�rn�meti-M�ramarossziget-s�v Rom�ni�nak juttat�sa alkalm�val, amikor - mint ezt Palot�s Zolt�n A trianoni hat�rok c�m�, 1990-ben megjelent k�nyve kimutatta - az szolg�lt indokul, hogy az itt (magyar lakoss�g� ter�leten) h�z�d� vas�tvonalra Bukarestnek sz�ks�ge van. Magyarorsz�g eset�ben egyar�nt elestek az etnikai, t�rt�nelmi �s gazdas�gi-strat�giai krit�riumok, �s val�j�ban minden helyi vit�t Magyarorsz�g k�r�ra oldott meg a b�kekonferencia; az orsz�got tulajdonk�ppen hadizs�km�nynak tekintett�k, amelyb�l minden jelentkez�nek b�ven osztogatni lehet. Nem k�nny� arr�l besz�lni, hogy a trianoni igazs�gtalans�gokat az ut�d�llamok politikai vezet�i r�sz�r�l milyen hazug propaganda �s cinikus manipul�ci� k�sz�tette el�. Ebben a propagandisztikus �s manipul�ci�s rendszernek a kialak�t�s�ban k�ts�gtelen�l a csehszlov�k minisztereln�knek, Eduard Bene�nek �s a rom�n minisztereln�knek, Ion Br�tianunak volt vezet� szerepe. Mindk�t politikusnak igen nagy a felel�ss�ge abban, hogy a k�z�p-eur�pai r�gi�nak huszadik sz�zadi t�rt�nelme sor�n igen s�lyos v�ls�gokat kellett elszenvednie, �s a r�gi� n�pei az�ta sem tal�lt�k meg a t�rs�g hat�konyabb gazdas�gi, politikai �s kultur�lis egy�ttm�k�d�s�hez vezet� utat, m�g annak ellen�re sem, hogy mindegyik k�z�p-eur�pai orsz�gban l�ptek fel olyan politikai �s f�k�nt kultur�lis mozgalmak, csoportok, amelyek hiteles kezdem�nyez�sekkel igyekeztek szolg�lni ezt az egy�ttm�k�d�st. Nem tal�lok sok �r�met abban, hogy fel kell id�znem az 1919-es p�rizsi b�ket�rgyal�sok n�h�ny mozzanat�t, mindez azonban n�lk�l�zhetetlen ahhoz, hogy meg�rts�k a trianoni b�kerendszer l�trej�tt�nek k�r�lm�nyeit. A politikai rendez�st kez�ben tart� T�zek Tan�csa 1919. febru�r 1-jei �l�s�n p�ld�ul a rom�n minisztereln�k a k�vetkez�ket jelentette ki: "A h�bor� kit�r�sekor Magyarorsz�g a B�n�ttal egy�tt l�trehozott egy k�rzetet, melyet Erd�lynek lehet nevezni, mivel politikai szempontb�l Erd�ly mindenkor k�zponti jelent�s�g� volt a t�rs�g eg�sz�ben. Hogy eme t�rs�g k�l�nb�z� r�szeinek valah�nyszori felsorol�s�t elker�lj�k, itt jegyezz�k meg, hogy Erd�ly fogalm�ba nem csup�n a B�n�tot, de mindazon tartom�nyokat is bele�rtj�k, amelyek a Gal�ciai-K�rp�tok �s a Tisza vonal�ig terjednek, azaz a t�rs�g eg�sz�t, mely a k�sei magyar kir�lys�g r�sz�t k�pezte." Majd Orlando olasz minisztereln�k k�rd�s�re, hogy tudniillik val�j�ban h�ny magyar �l a Rom�nia �ltal ig�nyelt ter�leten, Br�tianu a k�vetkez� v�laszt adta: "Ha a n�pess�g megoszl�s�r�l pontos becsl�s k�sz�lne, �gy az a rom�nok �s magyarok sz�mar�ny�t feltehet�leg 2 900 000 (72%), illetve 687 000 (15%) f�ben r�gz�ten�. M�g a rom�n n�pess�g a v�rosi lakoss�g 23, s a falvak�nak 72 sz�zal�k�t k�pviseli, a magyarok a v�rosok csup�n 40, a falvak lak�inak nem t�bb mint 13 sz�zal�k�t teszik ki. A magyarok f�k�nt hivatalnokok �s katon�k, s etnikai szempontb�l messze fel�lreprezent�lj�k azon n�pcsoportot, amelyhez tartoznak. A magyarok egy, a rom�n lakoss�g k�zt �l� uralkod� oszt�lyt k�peznek." A val�s�g term�szetesen eg�szen m�s volt. Az 1910-es utols� osztr�k-magyar n�psz�ml�l�s szerint a t�gabb �rtelemben vett erd�lyi (d�lkelet-magyarorsz�gi) ter�leten 2,8 milli� rom�n �lt, ez szinte azonos a Br�tianu �ltal eml�tett sz�madattal, a rom�nok azonban nem k�pezhett�k a lakoss�g 72, csak 53,4%-�t, minthogy a ter�leten (a rom�n minisztereln�k adataival ellent�tben) nem 687 ezer, hanem 1 milli� 658 ezer magyar, a lakoss�g 31,7%-a �s mellett�k m�g 556 ezer n�met, a lakoss�g 10,6%-a �lt. Emellett a v�rosi lakoss�g - a rom�n r�szr�l beterjesztett adatokkal ellent�tben - t�bbs�g�ben magyar volt, a negyvenkilenc v�rosi jogokkal felruh�zott telep�l�s lakoss�g�nak 62,7%-a magyar, 18,9%-a rom�n volt, s�t m�g az 1930-as rom�n n�psz�ml�l�s is a v�rosi lakoss�g k�r�ben 39% magyart �s csak 31% rom�nt tal�lt (a t�bbi n�met, zsid� �s m�s nemzetis�g� volt; a zsid� nemzetis�g kateg�ri�ja k�l�nben Bukarest tal�lm�nya volt, a zsid� vall�s� vagy eredet� polg�rok nagy r�sze magyarnak tartotta mag�t). Az meg egyenesen abszurd �ll�t�snak sz�m�thatott, hogy az erd�lyi magyarok f�k�nt hivatalnokok �s katon�k, s a rom�n n�pess�gen �l�sk�d� uralkod� r�teget k�pezik. Br�tianu r�sz�r�l nem volt minden diplom�ciai �gyess�get n�lk�l�z� kijelent�s, hogy az Erd�lyt, a B�ns�got �s a magyar Alf�ldet bekebelezni k�v�n� rom�n korm�ny Debrecen v�ros�t �s sz�kebb k�rny�k�t meghagyn� a magyar �llam keret�ben. "Csup�n egy vid�k van - jelentette ki a bukaresti minisztereln�k -, amelyre Rom�nia - noha n�h�ny rom�n falu is tal�lhat� rajta - nem tart ig�nyt: nevezetesen Debrecen k�rny�ke. A rom�nok, hogy k�vetel�seik etnikai jogalapj�t tiszt�n meg�rizz�k, ink�bb lemondanak ezen v�rosr�l, mely magyar k�zpontk�nt akt�v szerepet t�lt be a k�rnyez� vid�k �let�ben." Viszont ha sz�ks�gesnek v�lte, Br�tianu nem tart�zkodott az olyan kijelent�sekt�l, amelyek felt�n� er�szakoss�ggal �s ny�lts�ggal k�rd�jelezt�k meg az alapvet� emberi jogokat (a nemzeti �nrendelkez�snek azokat a k�vetelm�nyeit, amelyek a trianoni rendez�s, �gymond, jogi megalapoz�s�t jelentett�k). David Lloyd George angol minisztereln�knek arra a k�rd�s�re, miszerint vajon az erd�lyi magyarok is kinyilv�n�thatt�k-e akaratukat a ter�let hovatartoz�sa tekintet�ben, a bukaresti minisztereln�k, kiss� s�rt�d�tten amiatt, hogy ez a k�rd�s egy�ltal�n felvet�dhet, a k�vetkez�k�ppen v�laszolt: "Rom�nia az�rt harcolt, hogy nemzeti akarat�t �rv�nyes�thesse a magyar kisebbs�g felett. Enn�lfogva bizonyos, hogy ha a magyarokat arra k�rn�k, szavazzanak a Rom�ni�val val� egyes�l�sre, erre aligha hajland�ak. Nem hiszem, hogy a jelenlegi helyzetben �j v�laszt�sokat kellene tartani. Ami a fegyversz�net k�vetkezt�ben l�trej�tt erd�lyi helyzetet illeti, �gy gondolom, hogy a l�nyegi k�rd�st a h�bor� kimenetele imm�r eld�nt�tte, s ezen ter�letek vissza kell ker�ljenek Rom�ni�hoz." Gondolom, arra nem kell k�l�n felh�vni a figyelmet, hogy az erd�lyi ter�letek kor�bban sohasem voltak Rom�nia r�szei, �gy h�t a "visszaker�l�s" elv�nek semmif�le t�rt�neti alapja nincs. Br�tianu, igaz, balk�ni politikus volt, �s a Balk�non az �llam�rdekb�l elk�vetett hazugs�gok sohasem tartoztak az erk�lcsi �rtelemben helytelen�thet� megnyilv�nul�sok k�z�. Bene� minisztereln�k azonban egy nyugati jelleg�, polg�rosult nemzet nev�ben l�pett fel, �s mint ilyen ragadtatta mag�t hasonl� hazugs�gokra, mid�n a Felvid�k jog�ll�s�nak megv�ltoztat�s�t k�vetelte: "Szlov�kia hajdan�n - fejtette ki - a csehszlov�k �llam r�sz�t k�pezte, am�g a magyarok a 10. sz�zad folyam�n le nem rohant�k. A h�d�t�k sikertelen�l pr�b�lt�k elmagyaros�tani az orsz�got. A lakoss�g mindm�ig cseh �rzelm�, s az �j �llamhoz k�v�n tartozni. Szlov�ki�ban sosem volt p�lda szeparatista pr�b�lkoz�sra. Ugyanaz a nyelv, ugyanazok az eszm�k, ugyanaz az uralkod� vall�s. A szlov�k nemzeti lelkesed�st mindig is a magyarokkal szembeni ellent�t t�pl�lta." A pr�gai �ll�spontot kifejt� politikus a megszerezni k�v�nt ter�let lakoss�g�nak nemzetis�gi �sszet�tel�r�l is ugyanazzal az �t�l�b�r�k megt�veszt�s�t szolg�l� rabulisztik�val besz�lt, mint bukaresti koll�g�ja. P�ld�ul Lloyd George-nak arra a k�rd�s�re, hogy vajon a szlov�ks�g milyen ar�nyban lakja a Duna vid�k�t (�szaki partj�t), amely v�g�l a csehszlov�k �llam r�sze lett, Bene� a k�vetkez� v�laszt adta: "E ter�let elcsatol�s�val a csehszlov�k �llamhoz mintegy 350 ezer magyar ker�lne. �m ism�t hangs�lyozom, hogy vid�ken er�szakos elmagyaros�t�s folyt. A fenti adat egy�bk�nt a Pozsony �s V�c k�zti ter�letre vonatkozik. Hozz�tenn�m azt is, hogy a foly� t�lpartj�n j� n�h�ny szlov�k sz�rv�nytelep�l�s van. �gy p�ld�ul csup�n Budapest k�rny�k�n vagy 150 ezer szlov�k �l. �ket kompenz�ci�k�nt magyar fennhat�s�g alatt hagyn�nk." A p�rizsi b�ket�rgyal�sok ilyen m�don az eltorz�tott vagy �ppen l�gb�l kapott etnikai adatok zsibv�s�r�v� v�ltak, �s mivel a gy�ztes antanthatalmak k�pvisel�i egyszer�en nem tudt�k elk�pzelni, hogy eur�pai, kiv�lt vel�k sz�vets�ges �llamok minisztereln�kei k�z�ns�ges hazugs�gokat terjesszenek a b�kekonferencia el�, nagyj�b�l elfogadt�k az ut�d�llamok k�v�ns�gait. Csup�n n�h�ny kir�v�an igazs�gtalan ter�letszerz�si k�vetel�st utas�tottak el, �gy p�ld�ul azt a Bene� �ltal el�terjesztett javaslatot, amely a Dun�nt�l nyugati r�sz�n egy csehszlov�k korridort k�v�nt volna l�tes�teni a jugoszl�v hat�rig a k�t szl�v �llam ter�leti �sszek�ttet�s�nek megval�s�t�s�ra, s ugyancsak elutas�tott�k a Salg�tarj�nra, Miskolcra �s a tokaji borvid�kre bejelentett csehszlov�k ig�nyt, az Orosh�za, B�k�scsaba �s H�dmez�v�s�rhely megszerz�s�t c�lz� rom�n, valamint a P�cs birtokl�s�ra ir�nyul� jugoszl�v k�vetel�st. Amennyiben ezeknek a ter�letszerz� ig�nyeknek is eleget tettek volna, Magyarorsz�g ter�lete a trianoni ter�letnek is csup�n mintegy k�tharmad r�sz�re terjedt volna ki.

Apponyi Albert �rvei

Mindezek ut�n teljess�ggel indokolt volt az az elkesered�s �s tiltakoz�s, amellyel a gr�f Apponyi Albert vezette magyar b�kek�ld�tts�g fogadta a p�rizsi el�terjeszt�seket. K�zismert dolog, hogy a magyar deleg�ci�nak alig volt lehet�s�ge arra, hogy �rdemben kifog�st emelhessen a b�keszerz�d�s tervezet�ben r�gz�tett ter�leti hat�rozatok ellen, Apponyi csak 1920. janu�r 16-�n fejthette ki a magyar �ll�spontot, �s terjeszthette el� azt a Teleki P�l �s munkat�rsai �ltal k�sz�tett t�rk�pet, amely a val�s�gnak megfelel�en mutatta be a K�rp�t-medence etnogr�fiai viszonyait. A magyar k�ld�tts�g k�l�nben �ri�si dokument�ci�s anyagot halmozott fel a jogtalan rom�n, csehszlov�k �s szerb k�v�ns�gok c�folat�ra, ez a hatalmas dokument�ci� A magyar b�ket�rgyal�sok. Jelent�s a magyar b�kek�ld�tts�g m�k�d�s�r�l Neuilly sur Seine-ben 1920 janu�rius-m�rcius hav�ban (Budapest, 1920. A Magyar Kir�lyi K�l�gyminiszt�rium kiad�sa) c�mmel magyarul �s franci�ul egyar�nt megjelent (ma is igen izgalmas �s tanuls�gos olvasm�ny, minthogy sz�mtalan ponton t�masztja al� a trianoni b�keszerz�d�ssel kapcsolatos korabeli magyar �ll�spontot). Apponyi Albert a b�kekonferencia Legfels� Tan�csa el�tt elmondott besz�d�ben (amely az ut�bbi �vtizedben sz�lesebb k�rben ismertt� v�lt) nyomban a kezdet kezdet�n bejelentette, hogy a Magyarorsz�g sz�m�ra kijel�lt hat�rok igazs�gtalanok �s elfogadhatatlanok.: "Nem t�tov�zom azonban, �s ny�ltan kimondom, hogy a b�kefelt�telek, �gy, amint �n�k sz�vesek voltak azokat nek�nk �tny�jtani, l�nyeges m�dos�t�s n�lk�l elfogadhatatlanok. Tiszt�n l�tom azokat a vesz�lyeket �s bajokat, amelyek a b�ke al��r�s�nak megtagad�s�b�l sz�rmazhatnak. M�gis, ha Magyarorsz�g abba a helyzetbe �ll�ttatn�k, hogy v�lasztania kellene ennek a b�k�nek elfogad�sa vagy visszautas�t�sa k�z�tt, �gy tulajdonk�ppen arra a k�rd�sre adna v�laszt: helyes-e �ngyilkosnak lennie, nehogy meghaljon." A magyar b�kedeleg�ci� ellenjavaslatai t�bb ponton is felh�vt�k a figyelmet az el�ir�nyzott rendelkez�sek k�ptelens�g�re, �gy arra, hogy t�bb milli� magyarnak az orsz�gt�l val� elszak�t�sa ellent�tes az �nrendelkez�snek azzal az alapelv�vel, amelyre a b�kerendszernek �p�lnie kellett volna, emellett arra, hogy a marad�k Magyarorsz�g gazdas�gi tekintetben �letk�ptelen lesz, �s ez s�lyos szoci�lis fesz�lts�gek forr�sa lehet. Apponyi arra is hivatkozott, hogy mivel Magyarorsz�g a dualista rendszerben nem rendelkezhetett teljesen f�ggetlen�l �nmag�val, nem tehet� teljes m�rt�kben felel�ss� a h�bor� kirobbant�s��rt, �s nem b�ntethet� olyan m�rt�kben, mint ezt a trianoni rendelkez�sek el�k�sz�tett�k. "An�lk�l - fejtette ki a magyar b�kedeleg�ci� vezet�je -, hogy e k�rd�s r�szleteibe bocs�tkozn�k, hiszen ezt beny�jtand� okm�nyaink fogj�k megtenni, ki kell jelentenem, hogy ezt az �t�letet nem lehet kimondani oly nemzet f�l�tt, amely abban a pillanatban, amid�n a h�bor� kit�rt, nem b�rt teljes f�ggetlens�ggel, �s legfeljebb csak befoly�st gyakorolhatott az Osztr�k-Magyar Monarchia �gyeire, �s amely nemzet ezt, mint a legut�bb nyilv�noss�gra hozott okm�nyok bizony�tj�k, fel is haszn�lta arra, hogy helytelen�tse azokat a l�p�seket, amelyeknek a h�bor�t el� kellett id�zni�k." Az elm�lt �vtizedek t�rt�net�r�i t�bbsz�r Apponyi szem�re vetett�k, hogy a teljes �s integer t�rt�nelmi Magyarorsz�g fennmarad�s��rt sz�llt s�kra, �s nem tett hat�rozottabb javaslatot arra, hogy a vitatott ter�letek hovatartoz�s�t a rajtuk �l� lakoss�g n�pszavaz�s �tj�n maga d�ntse el. Ez nem felel meg a t�nyeknek, minthogy mind Apponyi �ltal�noss�gban, mind a magyar b�kedeleg�ci� dokumentumai konkr�t form�ban a n�pess�g megk�rdez�s�t javasolt�k. Apponyi maga a ter�leti d�nt�sek egyetlen val�s�galapj�nak a n�pszavaz�s rendszer�t tekintette, mint mondotta: "A val�s�g meg�llap�t�s�ra rendelkez�s�nkre �ll az eszk�z, egyszer�, de egyetlen eszk�z, amelynek alkalmaz�s�t hangosan k�vetelj�k, hogy e k�rd�sben tiszt�n l�ssunk. �s ez az eszk�z a n�pszavaz�s. Amid�n ezt k�vetelj�k, hivatkozunk a Wilson eln�k �r �ltal oly kiv�l�an szavakba �nt�tt nagy eszm�re, amely szerint az embereknek egyetlen kapcsolata, az �llamok lakoss�g�nak egyetlen r�sze sem helyezhet� akarata, megk�rdez�se n�lk�l, mint valami marhany�j, egy idegen �llam fennhat�s�ga al�. Ennek a nagy eszm�nek nev�ben, amely k�l�nben az erk�lcsi alapon nyugv� eg�szs�ges emberi felfog�snak egy axi�m�ja, k�vetelj�k a n�pszavaz�st haz�nk azon r�szeire vonatkoz�lag, amelyeket t�l�nk most elszak�tani akarnak. Kijelentem, hogy el�re is al�vetj�k magunkat e n�pszavaz�s eredm�ny�nek, b�rmi legyen is az. Term�szetesen k�vetelj�k, hogy a n�pszavaz�s olyan k�r�lm�nyek k�z�tt tartass�k meg, hogy annak szabads�ga biztos�tva legyen." Apponyi �rvel�se el�gg� meggy�z� lehetett volna, ha �rveire egy�ltal�n odafigyelt volna valaki. Az �j magyar hat�rok k�rd�se azonban j�val kor�bban eld�lt, mint hogy a magyar b�kedeleg�ci� P�rizsba �rkezett, eld�lt m�r 1919. febru�rban �s m�rciusban (teh�t m�g a Kun B�la-f�le kommunista hatalom�tv�tel el�tt, ez�rt t�ves az a v�leked�s, hogy a s�lyos trianoni d�nt�sek a kommunista diktat�ra k�vetkezm�nyei voltak, legfeljebb azt lehet mondani, hogy amennyiben Magyarorsz�gnak 1919 tavasz�n demokratikus korm�nyzata van, tal�n eredm�nyesebben lehetett volna felvenni a diplom�ciai k�zdelmet az enyh�t�sek �rdek�ben). Mindazon�ltal tal�n m�gsem volt szerencs�s, hogy a magyar korm�ny Apponyi Albertet nevezte ki a magyar b�kek�ld�tts�g vezet�j�nek. Az id�s politikus val�ban igen nagy �kessz�l�ssal fejtette ki, h�rom nyelven (franci�ul, angolul �s v�g�l, r�viden �sszefoglalva, olaszul), ellen�rveit a nagyhatalmak k�pvisel�i el�tt, ez az elokvencia azonban nem �rt el semmif�le hat�st. R�ad�sul Apponyi a n�pszavaz�s k�vetel�sekor nagy nyomat�kkal sz�llt s�kra az integer Magyarorsz�g fenntart�s�nak el�nyei mellett, �s ezt a t�rt�nelmi, illetve geogr�fiai szempontokat hangoztat� �rvel�st a b�kekonferencia a legkev�sb� sem fogadta el. Emellett Apponyi szem�lye (a nemzetis�gi politika ter�let�n tan�s�tott kor�bbi t�relmetlens�ge k�vetkezt�ben) nem volt igaz�n alkalmas arra, hogy a magyar �rdekeket els� helyen �ppen � k�pviselje. Ezt a szerepet tal�n jobb lett volna �tengedni a nagy tudom�nyos tekint�ly birtok�ban fell�p� Teleki P�lnak, aki k�l�nben is a magyar b�keokm�nyok kidolgoz�s�nak vezet�je volt. K�ts�gtelen, hogy a magyar ter�leti javaslatokat mindenekel�tt vagy kiz�r�lagosan az etnikai elvre �s a n�pszavaz�s k�vetel�s�re kellett volna alapozni, �s eleve el kellett volna ismerni a t�rt�nelmi Magyarorsz�g nem-magyar n�peinek nemzeti �nrendelkez�si jog�t. Az angol minisztereln�k, David Lloyd George eml�kirataiban a k�vetkez�ket �llap�totta meg az Apponyi Albert �ltal k�vetett strat�gi�r�l: "Nem volt szerencs�s, hogy nem helyezte az �gyet azon hat�r menti ter�letekre, amelyeket - azon t�nyek ellen�re, hogy a magyarok ott k�ts�gtelen t�bbs�gben voltak - a hat�rmeg�llap�t� bizotts�g gazdas�gi �s geogr�fiai okokb�l m�s �llamokhoz javasolt. Ha ezen ter�letekre ir�nyozza kritik�j�t, olyan anyag �llt volna rendelkez�s�re, amely k�pess� tette volna �t er�teljes �s - bizonyos ter�letekre vonatkoz�an - ellen�llhatatlan felh�v�sra az orvosl�sra honfit�rsai jav�ra." Nem tudjuk persze, hogy val�ban el�rhet�ek lettek volna-e bizonyos k�nny�t�sek a magyar b�kefelt�telek ter�let�n, a magyar b�kedeleg�ci� strat�gi�j�nak mindenesetre a n�pszavaz�s rendszer�nek k�vetkezetes bevezet�s�re kellett volna t�rekednie (ha m�r fegyveres er�, ahogy a t�r�k�k eset�ben Kem�l pasa vezet�s�vel, nem �llott Magyarorsz�g rendelkez�s�re). A n�pszavaz�sok, Ausztria (Karintia), N�metorsz�g (Szil�zia) �s k�s�bb Magyarorsz�g (Sopron) eset�ben egyar�nt azt bizony�tott�k, hogy a megk�rdezett lakoss�g (ha csak ezek nem j�rtak egy�tt igen komoly jogs�relmekkel) a m�r megl�v� �llami kereteket r�szes�ti el�nyben az imp�riumv�ltoz�s kisz�m�thatatlan k�vetkezm�nyeivel szemben. A n�pszavaz�sok megrendez�s�re ir�nyul� jogos k�vetel�st azonban a b�kekonferenci�n vezet� szerepet j�tsz� (f�leg francia) �llamf�rfiak rendre elutas�tott�k. Holott akkor p�ld�ul Pozsony, Kom�rom, Kassa, Ungv�r, Szatm�rn�meti, Nagyv�rad, Arad �s Szabadka egy�rtelm�en a magyar nyelvter�let hat�rai k�z�tt helyezkedett el, abszol�t magyar t�bbs�ge volt Kolozsv�rnak, Marosv�s�rhelynek �s relat�v magyar t�bbs�ge Brass�nak, s�t Temesv�ron is a m�sodik helyet foglalta el a magyars�g a n�metek m�g�tt. A n�pszavaz�snak mint jogforr�snak az elismer�se �s f�k�nt a plebiscitumnak a megtart�sa eset�n mindenesetre eg�szen m�s hat�rok j�ttek volna l�tre, �s a magyars�g saj�t sz�mar�ny�nak megfelel�en tarthatott volna meg K�rp�t-medencei ter�leteket.

Trianon k�vetkezm�nyei

A trianoni rendszer �s k�vetkezm�nyei r�nyomt�k b�lyeg�ket a huszadik sz�zadi magyar t�rt�nelemre: meghat�rozt�k a k�t vil�gh�bor� k�z�tti korm�nyok politik�j�t, a t�rsadalom bels� viszonyait, a m�sodik vil�gh�bor�s katonai r�szv�telt, az 1947-es �jabb b�kerendez�st �s sok tekintetben a m�g�tt�nk l�v� kommunista �vtizedeket is, amelyek az elszak�tott magyars�g minden kor�bbin�l er�szakosabb elnyom�s�t �s a nemzeti �rdekeket szolg�l� int�zm�nyek felsz�mol�s�t hozt�k magukkal. Trianonr�l ezekben az �vtizedekben jobb�ra hallgatni kellett, igen kev�s lelkiismeretesebb �s b�trabb t�rt�net�r� akadt csup�n, aki megfelel�en mutatta be a trianoni d�nt�s t�rt�net�t. (K�z�j�k tartozott p�ld�ul Juh�sz Gyula �s Ormos M�ria.) Igaz�b�l a nyugati emigr�ci� politikusai �s t�rt�net�r�i (p�ld�ul a makul�tlan tisztess�g� Sulyok Dezs�) t�rt�k fel a Magyarorsz�gra k�nyszer�tett rendez�s el�zm�nyeit �s k�vetkezm�nyeit, �s persze tanulm�nyozni lehetett a k�t vil�gh�bor� k�z�tti korszak idev�g� feldolgoz�sait, �gy J�szi Oszk�r �r�sait, Horv�th Jen� diplom�ciat�rt�neti m�veit vagy Peth� S�ndor nagy �v� munk�j�t, a Vil�gost�l Trianonig c�m�, 1925-ben megjelent t�rt�nelmi �sszefoglal�st. Az 1920-ban al��rt b�keszerz�d�s rendelkez�sei olyan kegyetlen�l darabolt�k fel a t�rt�nelmi Magyarorsz�got, hogy a l�trej�tt helyzetet a magyars�g az�ta sem tudta lelkileg feldolgozni �s elfogadni. A trianoni d�nt�st, amelynek fenyeget�s�t m�r 1918 utols� h�napjait�l �rz�kelni lehetett (a cseh, a rom�n �s a szerb csapatok, a kor�bban k�t�tt fegyversz�neti meg�llapod�sok rendelkez�sei ellen�re, ekkor kezdt�k megsz�llni a k�s�bb annekt�lt ter�leteket), elkesered�ssel �s szinte hitetlenkedve fogadta a magyar k�zv�lem�ny. A magyar ter�letek mindink�bb el�rehaladott megsz�ll�sa nyitott utat az 1919-es bolsevik hatalom�tv�tel el�tt, minthogy a K�rolyi Mih�ly vezette k�zt�rsas�gi korm�ny a prolet�rdiktat�ra kiki�lt�s�t�l (valamint szovjetorosz seg�ts�gt�l) rem�lte, hogy meg lehet v�deni a t�rt�nelmi �llamter�letet. Ett�l fogva szinte minden strat�giai d�nt�s h�tter�ben ott rejlett a Trianon �ltal el�id�zett igazs�gtalans�gok orvosl�s�nak k�nyszere. Trianon - Moh�cs �ta - a legf�j�bb sebet ejtette a magyar nemzet test�n, �s teljesen term�szetes dolog volt, hogy a Trianon ut�ni korszak magyar k�zv�lem�nye, nemcsak a hivatalos politika, hanem a szellemi �let �s a magyars�g legsz�lesebb t�megei sem fogadt�k, fogadhatt�k el a diktat�rikus b�kerendszer minden k�vetkezm�ny�t. Csak a huszadik sz�zadi magyar k�lt�szet k�t - sok tekintetben egym�s ellen is kij�tszott vagy ink�bb kij�tszani k�v�nt - �ri�s�ra, Ady Endr�re �s Babits Mih�lyra hivatkozom. Mindketten egyforma f�jdalommal �s elkesered�ssel vetettek sz�mot az orsz�g �s a nemzet megcsonk�t�s�nak lehet�s�g�vel, illetve bek�vetkezt�vel. "Elpirulok - �rta Ady S ha Erd�lyt elveszik? c�m� �r�s�ban, m�g 1912-ben, mid�n a h�d�t�sokra v�gy� bukaresti politika bejelentette erd�lyi ig�nyeit - a magam l�tsz� romantik�j�t�l, de le�rom, hogy Erd�lynek k�l�n lelke van, s fenyeget�, brut�lis, de vajmi lehet� t�rk�pv�ltoztat�sok k�t eml�r�l szak�tan�nak le k�t ikergyermeket, a magyart �s a rom�nt [...] Mi magyarok s az erd�lyi rom�nok gy�kereinkkel lenn�nk kiszak�tva, mihelyst ez az �r�lt milit�ris vil�g [...] diplomat�k diagn�zisa szerint kezd gy�gy�tani benn�nket [...] Mai, barb�r csod�k idej�n el tudom k�pzelni azt is, hogy Erd�ly hamarosan megval�sul�sa lehet t�zes, vad �lmoknak, mik nem minden alap n�lk�l k�s�rtenek az als� K�rp�tok alatt. De a dilemm�s Erd�llyel �vsz�zadok marasztal� szellem�t l�z�tja f�l a vad hazapolitika, s haz�tlann� tenne k�t szerencs�tlen s minden m�s nemes f�lszabadul�sra joggal v�r� n�ci�t." Babits Mih�ly pedig csaknem n�gy �vtized m�lva, 1938 kar�csony�n Gondolatok az �lomg�mb alatt c�mmel a k�vetkez�ket jegyezte fel? "R�j�v�k, hogy nem is tudok pontosan visszaeml�kezni a csonka orsz�g form�j�ra, holott milyen t�vedhetetlen�l l�tom magam el�tt ma is a r�gi, nagy Magyarorsz�g�t [...] Magyarorsz�g �ll el�ttem megint, de nem a csonka, hanem az igazi, a t�rt�nelmi Magyarorsz�g, a kerek, �p vonal, amely gyermekkorom �ta bel�m idegz�d�tt - szinte szerelmes voltam ebbe a vonalba, ez volt az �n els� szerelmem - S amint elk�pzelem ezt a gy�ny�r�, �l� testet, els� szerelmemet, megint elfog a k�nz�kamr�k hangulata." Igen, a magyar irodalom �s a magyar t�rsadalom - nagyj�b�l minden politikai v�lem�nyk�l�nbs�g ellen�re, a legitimist�kt�l a szoci�ldemokrat�kig - �gy �rzett �s gondolkodott a fenyeget�, majd megval�sult Trianon fel�l. Ady �s Babits im�nt id�zett szavaihoz eg�szen hasonl� vallom�sokat sz�laltathatn�k meg versben �s pr�z�ban Kosztol�nyit�l, Juh�sz Gyul�t�l, M�ricz Zsigmondt�l, Kr�dy Gyul�t�l �s Karinthy Frigyest�l, �s persze a magyar kisebbs�gi irodalmak nagy egy�nis�geit�l: �prily Lajost�l, Rem�nyik S�ndort�l, K�s K�rolyt�l, Gy�ry Dezs�t�l, M�cs L�szl�t�l is. Eg�sz sz�veggy�jtem�nyt lehet k�zreadni azokb�l az �r�sokb�l, amelyek huszadik sz�zadi irodalmunk nagy egy�nis�geinek k�lt�i, elbesz�l� �s publicisztikai vallom�sait, megnyilatkoz�sait fejezik ki mindarr�l, amit sz�mukra - sz�munkra - Trianon jelent. (1996-ban Querela Hungariae c�mmel ezekb�l szerkesztettem is egy k�tetre val�t.) Trianon mindazon�ltal nem csak magyar trag�dia volt: �sszeoml�s�t �s �lland�sult v�ls�g�t okozta a k�z�p-eur�pai �sszefog�s eszm�j�nek is. Kor�bban voltak rem�nyei egy ilyen �sszefog�snak (maga Ady �s Babits is ezeket a lehet�s�geket szerette volna val�ra v�ltani). A trianoni rendez�ssel azonban a legkev�sb� sem a t�rt�nelmi igazs�gt�tel jutott �rv�nyre, hanem a fanatikus nacionalist�k zs�km�nyol� szenved�lye �s a kisebbs�gi sorba ker�lt �s k�nyszer�tett n�pcsoportok l�t�t �s kult�r�j�t fenyeget� barb�r intolarencia. Ezt a szomor� t�nyt Trianon ut�n igen sok nyugati �llamf�rfi �s szellemi kiv�l�s�g is elismerte, nemcsak az egy id�ben sokat emlegetett angol sajt�m�gn�s, lord Rothemere, hanem olyan kiv�l�s�gok is, mint az angol t�rt�net�r� Toynbee, az egykori olasz liber�lis minisztereln�k Nitti vagy az olasz-sv�jci t�rt�net�r� Guglielmo Ferrero, aki k�l�nben Bib� Istv�n mestere volt. De elutas�totta a trianoni rendelkez�seket az Egyes�lt �llamok korm�nya is, amely - mik�nt ezt im�nt eml�tettem - megtagadta a szerz�d�s al��r�s�t, �s k�telyeket �rzett vel�k szemben Masaryk csehszlov�k eln�k is, akinek pedig nagy szerepe volt az els� vil�gh�bor�t k�vet� eur�pai rendez�s kialak�t�s�ban. T�bben r�eszm�ltek arra, hogy Trianon nem csup�n a magyars�g, hanem eg�sz K�z�p-Eur�pa, s�t eg�sz Eur�pa trag�di�ja. A szomsz�dos orsz�gok ter�leti nyeres�gei nagyon is l�tszatnyeres�gek voltak, minthogy k�s�bb ezek okozt�k a t�rs�g elszomor�t� politikai hanyatl�s�t, pontosabban azt a folyamatot, amely �ltal a k�z�p-eur�pai t�rs�g val�s�ggal j�t�kszerr� v�lt a nagyhatalmak kez�ben. Ha a trianoni nagyhatalmak nem minden esetben a magyars�g k�r�ra akart�k volna megoldani a h�bor� ut�ni ter�leti rendez�st, akkor val�j�ban l�tre lehetett volna hozni egy olyan helyzetet, amely k�lcs�n�s kompromisszumokra �p�l, a megegyez�ses rendszer pedig elvezethetett volna a k�z�p-eur�pai t�rs�g egys�g�nek valamilyen helyre�ll�t�s�hoz. Lehet�s�g ny�lt volna arra, hogy a l�trej�v� nemzeti �llamok k�z�tt id�vel az integr�ci�s t�rekv�sek nyerjenek teret, �s ezek az �llamok v�g�l valamilyen (f�derat�v, konf�derat�v) �llamsz�vets�gbe t�m�r�ljenek. Ennek a k�v�natos �llamsz�vets�gnek a l�trej�tt�t, s�t m�g a lehet�s�g�t is Trianon t�r�lte el. Hogy a k�z�p-eur�pai kis orsz�gok k�ptelenek voltak sz�vetkezni �s egym�ssal �sszefogni - nos, ez vezetett a r�gi� teljes politikai hanyatl�s�hoz �s dezintegr�ci�j�hoz, mondhatn�m �gy is: balkaniz�l�d�s�hoz; v�gs� soron pedig ez nyitott utat a Hitler, majd a Szt�lin kier�szakolta h�d�t�sok �s a csatl�s�llami rendszer el�tt. Ez tette lehet�v� azt, hogy az egym�st�l elszigetelt, k�lcs�n�sen gy�l�lk�d�, egym�sra f�lt�keny orsz�gok sorra �ldozatul eshettek annak a nagyhatalomnak, amelyik �ppen be akarta kebelezni �ket.